Tasmania
11/7 Csütörtök, Devonport
19:13 Elhagytuk a szigete amihez a kontinens nagy része tartozik.
Mire kikötöttünk addigra megválasztották az új Amerikai elnököt.
6:00 kikötöttünk
6:32 Csomagokat átvettem
Megtett út: 242 tengeri mérföld, 448 km
Út Hossz: 10 óra 47 perc
Részletek a hajóról :
Név: Spirit of Tasmania I & II
Hossz: 194 m
Szélesség: 25m
Teljes tömeg: 29338 tonna
Sebesség : 27,5 csomó 51 km/h
Utasok száma: 876-1400 fő
Járművek maximális száma: 650 db
Reggeliztem egy helyi pékségben már Devonport
10:30-ra szálláson leadtam a bőröndömet. A szállás egy hotel/ kocsma/étterem egyben. Az egyik épületben egy menőbb étterem van,míg a másikban az inkább csak kocsma. Aztán, meg elmentem körülnézni a világítótoronyhoz. Alapból nagyon szép ez a rész, de eléggé fújt a szél. Szerintem max 2 órát voltam el sétálni, az ilyen 17-18 °C-ban és hát mivel sütött a nap ezért sikeresen lepirulttak a lábaim. Annak ellenére, hogy nem volt olyan meleg mint fent Queensland-be, itt eléggé magas az UV sugárzás és az Ózonréteg itt vékonyabb, így ez gyakori jelenség. Ha Ausztráliába jöttök használjatok naptejet, mert durván le lehet égni. Na ez után visszamentem a szállásra lepihenni, mert a hajón nem nagyon tudtam aludni. Aztán olyan 4 fele elmentem, egyet sétálni a belvárosból kifelé és itt igazából ilyen ipari területek vannak. Ahogy visszafelé jöttem, egy újabb komp kötött ki. Aztán este meg elmentem egy vietnámi étterembe kajáni és még egy kicsit sétálni. Végül egy helyre betértem, ahol éppen egy ilyen kvíz vetélkedő volt. Itt random emberek meghívtak egy söcire és mint kiderült, hogy az egyiket Henry Ford-nak hívják. Viszont nem voltam annyira jó társaság, mert nagyon fáradt voltam. Azt meg akarom említeni, hogy minden államnak, sőt akkár kisebb területnek is van, egy hivatalos webhelye, ahol a programok és érdekességek vannak rajta. Viszont Tasmania ezt a következő szintre emeli mivel nekik van az oldalon egy olyan rész ahol egy egész menetrendet lehet kialakítani, természetesen egy alkalmazásuk is van rá.
19:13 Left the Australian mainland.
By the time we arrived, the US had a new president.
6:00 Berthed in Tassie
6:32 Got my bags
Distance travelled: 242 nautical mile, 448 km
Time spent on the water : 10 hour 47 mins
Details about the ferry :
Name: Spirit of Tasmania I & II
Length: 194 m
Width: 25m
Gross tonnage: 29338 tonna
Speed : 27,5 knot, 51 km/h
Number of passengers: 876-1400 person
Maximal number of vehicles: : 650
I had a nice breakfast in a local bakery and spent a little time in the Eastern part of town.
At 10:30 I dropped my suitcase at the hotel. The accommodation is a hotel/pub/restaurant all in one. One of the buildings has a fancy restaurant, while the other is more of a pub. Then, I went to look around the lighthouse. It's basically a very nice part, but it was quite windy. I reckon, I walked for 2 hoursish , in 17-18°C and the sunny weather, anyway I managed to get my sunburn. Even though, it wasn't as hot as in Queensland, the UV radiation is quite high and the ozone layer is thinner here so it's a common occurrence. If you come to Australia, use sunscreen because you can get a nasty sunburn. Well after that, I went back to the hostel to rest, because I couldn't really sleep on the boat. Then I went out for a walk at about 4 o'clock, out of the city centre and it's really just industrial areas. As I wascoming back, another ferry docked. And then in the evening I went to a Vietnamese restaurant for some food and some more walking. Finally I stopped at a place where they were having one of those quizzes. Here random people invited me for a beer and as it turned out one of them was called Henry Ford. However, I wasn't such good company because I was very tired. I want to mention that every state, and even small areas, have an official website with programs and points of interest. However, Tasmania takes it to the next level as they have a section on their site where you can create a whole timetable, of course they have an app for that too.
11/8 Péntek, Burnie
Reggel negyed 8 fele keltem és gyorsan elindultam a buszra ami Burnie-be tart, mivel a következő csak jóval később jött volna. Burnie egy kisváros olyan 40-50 percre volt busszal. Na ahogy leszálltam keresetem is egy reggelizőt. A Banjo nevű pékségre esett a választás és mint később kiderült ez egy tasmániai pékséglánc. Aztán elindultam körülnézni elsőnek a partra mentem, ahol egyébként este lehetséges pingvinekkel találkozni. Meg itt van egy eléggé kicsi egyetem, eleinte azt hittem, hogy lakóházak. Aztán meg elmentem az út túloldalán lévő parkba, aminek a tetején egy vízesés van. Majd elindultam a Felső Kilátó felé. Az út egy kis városrészen vezetett keresztül, ami a domb tetején van és egy kicsit olyan mintha el lenne szigetelve. Itt olyan volt az idő, hogy ilyen 20-30 percenként elkezdett esni egy kicsit az eső. Végül eljutottam a Felső Kilátó és innen láttam,hogy itt van egy irdatlan nagy fa feldolgozó és néhány oriási farost kupac amit innen szállítanak el. Aztán meg el buszoztam a Fern Glade parkba, ahol ha olyan az időjárás akkor lehet kacacsörűemlősöket látni. Hát ma túl hideg volt ehhez, de a patak szép volt. De néhány filanderkengurut láttam, ezek nagyon aprók ilyen kisebb kutya méretűek. Majd vissza indultam a buszhoz ami bevisz Burnie-be, amikor odaértem beültem egy muffin kávéra. Egy kicsit még körül néztem azt várskában aztán, nem sokkal 5 után visszaindultam Devonport-ba. Este meg a szomszéd étteremben ettem egy pizzát. Aztán a szálláson lévő helyen random kagyló horgászokkal söröztem záróráig.
Észak-nyugat Tasmán összefoglaló:
Ahol voltam ilyen kisebb 20-30 ezres kis városok vannak, nagyrészt egy kis belvárossal és dimbes-dombos területeken. Az emberek valószínűleg itt voltak a legközvetlenebbek. a természeti részek nagyon szépek és ha szerencséd van pingvineket is lehet látni. Ez a kettő nap nekem pont elég volt, de kocsival több részre is el lehet menni, pl a Cradle Mountain-re, ami a legnagyobb hegy Tasmániában.
I woke up around quarter to 8 in the morning and quickly got on the bus to Burnie, as the next one would be much later. Burnie is a small town about 40-50 minutes away by bus. As soon as I got off I went to find a breakfast place. I chose a bakery called Banjo and as I later found out it is a Tasmanian bakery chain. Then I went to have a look around and first went to the beach, where it is possible to see penguins in the evening. And there is a rather small university here, at first I thought it was residential. Then I went to the park across the road, which has a waterfall on top. Then I headed towards the Upper Lookout. The road took me through a small neighborhood on top of a hill, that looked a bit like it was isolated. The weather here was such that it rained a little every 20-30 minutes or so. Eventually I got to the Upper Lookout and from there, I could see that there was a huge wood processing factory and some piles of wood fiber that were being transported from here. Then I took a bus to Fern Glade park, where you can see platypus, when the weather is favorable. Well it was too cold for them to come out today, but the creek was beautiful. But I did see a few pademelons, they are very tiny marsupials, a size of a small dog. Then I headed back to the bus to Burnie, when I got there I sat down for a muffin coffee. I had a look around the downtown for a bit and then, just after 5, headed back to Devonport. In the evening I had a pizza at the restaurant next door. Then I had a beer with random scallop fishermen at the pub until closing time.
North-West Tasman summary:
Where I've been there are small towns of 20-30 thousand, mostly with a small downtown and hilly areas. People were probably the most friendly here. The natural parts are very beautiful and if you are lucky you can see penguins. These two days were just enough for me, but you can drive to more parts, like Cradle Mountain, which is the biggest mountain in Tasmania.
11/9 Szombat, Devonport🡪Launceston
Reggel a szokásos módon összepakoltam egy dolgaimat aztán ettem egy reggelit a Banjo-ban. Eléggé monopol helyzetben lehetnek, mert csak ők vannak ilyen korán reggel már 8-kor nyitva van :D
Aztán 8:50 indultam a busszal és 10:30-ra meg is tettük ezt a 100 kmet. Mint kiderült kellett volna előre foglalni a buszra jegyet, hogy biztosan legyen helyem. Egyébként a busz Burnie-ből megy Hobart-ig. Aztán leraktam a bőröndöket a szálláson, de hát a szállásadó rossz képet rakott fel és így véletlenül a szomszédba kopogtam először be. Minden esetre, ez után elindultam a sétáltam és az tűnt fel, hogy nagyon sok a galamb és a templom. Aztán utána elindultam a Cataract szurdok fele. Menet közben, megálltam a turinfonál, infókat és képeslapokat begyüjteni. Hát a szurdok nagyon szép és a városból egy olyan 40 perc sétára van egy tó. Innen lehet tovább menni túrázni is ha akar valaki. A tó mellett van egy úszómedence, egy étterem és egy libegő is a tó felett. Hát annyira nem vonzott, hogy átlibegjek itt, ezen kívül sok páva sétálgatott itt fel-alá . Aztán inkább túráztam tovább, annak ellenére, hogy itt sokan voltak a túra úton alig találkoztam emberekkel. Viszont egy Echidna-t azaz hangyászsünt és néhány kangurut láttam. Aztán a túráról visszafelé és ettem egy fagyit is. Végül elértem a szállásra és miután rendbe raktam magamat elmentem újonnan felfedezni a várost. Az egyetem felé vitt az utam. Hát az épületek inkább hasonlítanak börtönre mint egyetemre. Itt található még valamilyen galéria is, éppen valamilyen rendezvény volt és felnőtt nők pillangónak beöltözve táncoltak. Gondolom régen valamilyen ipari rész lehetett mert mindenfele sínpárok voltak. Ja és ebben a városban van a leghíresebb tasmán sörfőzde a James Boag. Aztán végül egy ilyen nagyon menő helyre ültem be vacsizni. Eleinte egy wallaby (törpe erszényes) burgert akartam elfogyasztani de sajnos elfogyott. Így csak egy mézes pácolt csirke hamburger maradt nekem, ami zseniális volt. Itt volt szerintem először és utoljára, hogy telefonon keresztül rendeltem kaját, mert nagyon személytelen. A szomszédban van itt egy színház is. Visszafelé egy ír kocsmában még ittam egy csapolt Kilkenny-t ami szerintem az egyik legjobb vörös sör.
Megtett út: 100 km
Út Hossz: 1 óra 40 perc
In the morning, as usual I packed a bag and had breakfast at Banjo. Must be quite a monopoly as they are the only ones open as early as 8am :D
Then I took the bus at 8:50 and by 10:30 we had done this 100 km. As it turned out, I should have booked the bus ticket in advance to make sure to have a seat. Anyway, the bus goes from Burnie to Hobart. Then I dropped off the suitcases at the accommodation, but the landlord had put up the wrong picture to the ad and so I knocked on the neighbour's door first by mistake. Anyway, after that I set off for my walk and noticed that, there were lots of pigeons and churches in this town. Then after that I headed off towards Cataract Gorge. On the way, I stopped to pick up some information and postcards at the visitors information centre. Well, the gorge is very nice. It is situated about a 40 minute walk from town, where there is a lake. Next to this lake there is a swimming pool, a restaurant and a cable car that takes you across the lake. Well, I wasn't so attracted to here, but there were a lot of peacocks. Then I hiked on, even though there were a lot of people outside, I hardly met anyone. However, I did see an Echidna and some kangaroos. Then on the way back from the trek and had an ice cream. Finally I reached the accommodation and after getting myself ready, I went to explore the city anew. I made my way to the university. Well, these buildings look more like a prison than a university. There is also some kind of gallery, there was some kind of event going on and adult women dressed as butterflies were dancing. I suppose it used to be some sort of industrial area, because there were railroad tracks all around. Oh and this town has the most famous Tasmanian brewery James Boag. And then I ended up sitting in one of these really hip places to have dinner. At first, I was going to have a wallaby burger but unfortunately it was sold out. So I was left with a honey marinated chicken burger, which was brilliant. I think this was the first and last time that I ordered food using my phone, as it was very impersonal. On the way back, I had a draught of Kilkenny in an Irish pub, which I think is one of the best red beers.
Travelled distance: 100 km
Time spent on the road: 1 hours 40 mins
https://youtu.be/NbLBAWSZ6I8?si=wgAVmXeLa9bQ42xp
https://www.strava.com/activities/12856436062
11/10 Vasárnap, Launceston, Tamar Valley
Reggel a piacon akartam enni de hát benéztem, mert szombaton van nyitva. Minden esetre megnéztem Samuel Pepy kávézóját, ahol egy jó kis reggelit ettem, aztán meg elmentem a Tamar völgybe bort kóstolni. Mindezt azért mert Tasmánia is egy borvidék, amin belül van Tamar völgy. 3 borászatot néztem meg mivel ezek voltak egy földúton. Ezek a következő Glenvale .Swinging gate és Moores Hill birtok. Mindegyiknél igazából egy házaspár csinálja a borokat nagyrészt. A Glenvale-nél a felszolgáló amerikai volt felszolgáló és egy régi házban van a kóstoló rész. A Swinging gate-nél meg ilyen igluk vannak a szőlő sorok végén, amit ki lehet bérelni és ott aludni. Nagyon sok fajtát használnak fel. A Moores Hill-nél meg egy francia házaspár csinálja a borokat és a kóstolón a csecsemő is ott volt az anyuka nyakában de jól elbeszélgetünk ettől függetlenül.
Általánosságban annyit, hogy a nagyrészt pezsgő, rajnai Rizling, Chardonnay és Pinot Noir van itt és egy kicsit fülledtek/öregebbek és savasabbak a borok. A fehéreket amerikai hordóba, míg a vöröseket francia hordóba rakják és korán 1-2 év után piacra dobják a borokat. A borokról lesz külön rész a boros blogban.
Majd sikeresen elértem az utolsó buszt olyan 3 fele. Ja buszmegálló nem volt jelölve, csak a térképen néztem, hogy hol kéne lenni-e a lokációjának és remélhetőleg meg fog ott állni a busz. Aztán ahogy vissza értem a városba egy kicsit lepihentem. Majd este elmentem egy nagyot sétálni és végül ettem egy jó kis parmit. a szomszédomban lévő kocsma/étteremben. Itt fejtettem meg, hogy a a pot az a pohár sör (3-4 dl), a pint az meg a Imperiális pint (6-7 dl). Csak, hogy összezavarja mindenkit egy linket lent hagyok, hogy mik a helyi mértékegységek és a neveik.
I wanted to eat at the market in the morning but I missed it because it's open on Saturday. Anyway, I went to Samuel Pepy's café for a nice breakfast and then went to the Tamar Valley to taste some wine. All of Tasmania is a wine region, and within there is Tamar Valley. I visited 3 wineries as they were on a dirt road. They are Glenvale, Swinging Gate and Moores Hill estate. Each of these are actually run by a couple making the wines. At Glenvale the waiter is a former American waiter and the tasting room is in an old house. And at Swinging Gate they have igloos at the end of the vine rows that you can rent and stay in. They use a lot of varieties. And at Moores Hill there's a French couple who make the wines and at the tasting there was a baby in the mother's neck but it was a nice experience .
Generally speaking, the wines here are mostly sparkling, with Riesling, Chardonnay and Pinot Noir and a bit more stuffed/older with crisp acidity. The whites are put in American barrels and the reds in French barrels and released early after 1-2 years. There will be a separate section on the wines in the wine blog.
Then I managed to catch the last bus at about half past 3 . Yep, the bus stop was not marked, I just checked it on the map to see where the location should be and hopefully the bus will stop there. Then as I got back into town I took a little rest. Then I went for a long walk in the evening and finally had a nice parma at the pub/restaurant next door. Here I was told that a pot is a glass of beer (3-4 dl) and a pint is an Imperial pint (6-7 dl). Just to confuse you more I'll leave a link below with the units of measure that are used here.
https://sergcegografit3.blog.hu/2024/12/20/borok_es_videkek
https://stoneandwood.com.au/blogs/all/our-guide-to-australias-beer-sizes-and-names
11/11 Hétfő, Launceston 🡪 Hobart
Reggel egy nagyon fincsa frittata-t ettem az éléskamra nevű helyen (természetesen angol megfelelője). Majd elsétáltam az egyetem irányába. Ez a városrész, azért érdekes mert nagyon modern épületek vannak szemben a város régi épületeivel. Illetve a folyó mellet van egy sétány is. Lehet korábban kimaradt de van arra is lehetőség, hogy hajóval vigyenek körbe a folyón. Aztán mentem vissza a csomagokért mert 9:45-kor elindult a busz. Egy 2 és fél óra alatt meg is érkeztünk. Majd leadtam a bőröndjeimet a szálláson és elindultam körülnézni. A Salamanca városrészbe kötöttem ki, ami a kikötő mellett van és ilyen régi kőházakból áll. Itt leginkább boltok, éttermek vannak és nagyon hangulatos. A szükséges dolgokat beszereztem, aztán felmentem egy kicsit a dombra. Aztán meg vissza mentem a szállásra, hogy elfoglaljam. Azt egy kávé, süti kombo után elindultam északra, azaz kifele a belvárosból. Na itt egy pöttömnyi parkba leültem telefonálni, egyébként innen tök jól lehet volna a naplementét, de addig nem maradtam. Meg valamiért régi sírfeliratok is voltak itt. Este ettem egy mexikói kaját és utána meg beültem egy ír kocsmában. Ja itt nagyon későn és hosszadalmasan megy le a nap mert olyan közel vagyunk már a Déli-sarkkörhöz.
Megtett út: 202 km
Út Hossz: 2 óra 32 perc
Launceston Összefoglaló:
Kiterjedésben nagy de érzésre kicsi város. A belvárosi rész négyzethálós, ezért könnyen el lehet találni. Nekem sokkal kevésbé tűnt élénknek mint Daveonport. Innen bőven lehet csillag túrát csinálni, de ahhoz erősen ajánlott a gépjármű bérlés. Ezen kívül inkább 2 napos város. Az egésznek olyan a hangulata mint egy alpesi kisvárosnak.
In the morning, I had a very tasty frittata at a place called the pantry. Then I walked towards the university area. This part of the city is interesting because it has very modern buildings as opposed to the old buildings downtown. There is also a cyclepath by the river. I may have missed it earlier, but there is also the option to take a boat trip around the river. Then I went back to get my bags because the bus left at 9:45. It took us 2 and a half hours to arrive. Then I dropped off my bags at the accommodation and went to have a look around. I ended up in the Salamanca district, which is next to the port and consists of these old stone houses. It's mostly shops and restaurants and very gorgeous . I got the things I needed and then went up the hill a bit. Then I went back to the hostel to get checked in. Then after a coffee and cookie combo, I headed north, out of downtown. Now here I sat down in a tiny park to make a phone call, otherwise I could have totally watched the sunset from here, but I didn't stay that long. For some reason there were old gravestone inscriptions here. In the evening, I had a Mexican meal and then I went to an Irish pub. Yeah, the sun sets very late and takes a long time to actually go down here, because we're so close to the Antarctic Circle.
Distance covered: 202 km
Time spent on the road : 2 hours 32 minutes
Launceston Summary:
A city large in area but small in feel. The city centre is a grid shape, so it is easy to find your way around. To me it seemed much less lively than Daveonport. There are plenty of star tours from here, but car hire is highly recommended. Other than that, it's more of a 2-day town. The whole thing has that feel of a small alpine town.
11/12 Kedd, Hobart, 🡪 East Coast
Na mivel nagyjából csak ezen az útvonalon (Davenport-Launceston- Hobart) van rendesen tömegközlekedés. Na ez nem teljesen igaz mert eléggé sok helyre el lehet menni busszal, viszont lehet, hogy csak napi 1 van. Olyan sok napom nem volt ezért béreltem egy kocsit 2 napra. Az útról csináltam timelapse-okat majd valamikor összerakom.
A kitérő után, jöjjön a lényeg reggel elmentem enni. Itt vannak ilyen kis sikátorok amik tök menők és eldugott helyeket lehet találni a belvárosban.
8:30 kocsit át vettem amibe összesen 233 km volt eddig.
9:20 Indultam a Keleti-partra
10:40 Orford-ban ittam egy kávét. Itt van egy ilyen kis folyó
12:30-kor Nature World vadasparkhoz érkeztem .
Ja itt sok állatot mutatnak be és sok mindent is meg lehet tudni róluk. Libák meg kanguruk csak, úgy koborolnak. Van kettő rész, ahol csak madarak vannak, nagyrész papagájok, kakaduk és kacagójancsik (Dacelo novaeguineae). Volt egy pár albino wallaby, kettő erszényesnyest faj is és koalák is. Ezen kivűl voltak még vombatok és természetesen tasmán ördögök is. Az utolsó kettő állatot valamilyen betegségek fenyegetik. Itt néhány tény az ördögökről, egy szájrák fenyegeti öket amely az elmúlt 20-30 évben meg megtizedeli a vadon élő állományt. Illetve a testtömegnek akár a 40%-át is meg tudják enni egy étkezéskor, ja és mindent eltávolítanak a csontot és a bőrt is.. Ezen kívül akár a 90° ban is ki tudják nyitni az állkapcsukat, illetve nagyrészt egyedül élnek. A vombatok meg azért ürítenek kockalakúakat, mert így jobban megtapad a talajon amivel a területüket jelölik meg. Őket is egy betegség fenyegeti. Van egy ilyen erdei sétány is ami egy mocsáron vezet keresztül. Érdekes volt a helyi állatokat látni és dolgokat meg tudni róluk.
Aztán meg elindultam Bicheno településre, ahol egy érdekes sziklákkal teli partszakaszt néztem meg. Itt volt egy olyan formáció, ahol ha a hullámok úgy verdesnek akkor egy lyukon keresztül kicsapott a víz. Valamiért a sziklákon ilyen vöröses lerakódás volt. Aztán még ittam itt a faluban egy kávét, mielőtt tovább indultam, mert hosszú lesz még a mai nap. Végül Swansea-ban a 9 mérföld hosszú tengerparton kötöttem ki. Itt valamiért, úgy jönnek a hullámok, hogy ilyen kis félköröket rajzolt ki a homokban. Sétafonáltam egyet és sikeresen vissza találtam a kocsihoz. Aztán Swansea-ban megkóstoltam a fésűkagylót, annyira nem éreztem a különbséget. Olyan 10 fele vissza értem a szállásomra, mert eléggé hosszú utat tettem meg ma.
Well, since public transport pretty much goes on this route (Davenport-Launceston-Hobart). Now that's not entirely true because there are quite a few places you can go by bus, but there might be only just 1 bus per day. I didn't have that many days so I rented a car for 2 days. I took timelapses of the trip and will put them together at some point.
After the detour, here's the thing. There are these little alleys that are really cool and you can find hidden places downtown. Well, I went out to eat in the morning.
I picked up my car at 8:30am and it has done just 233 km so far.
9:20 I left for the East Coast
10:40 Had a coffee in Orford. there's is a little river.
At 12:30 I arrived at Nature World Wildlife Park.
Yeah here they show a lot of animals and you can learn a lot about them. Geese and kangaroos are just, like, roaming around. There are two sections where only birds are, most of them parrots, cockatoos and kookaburras (Dacelo novaeguineae). There were also a couple of albino wallabies, two species of qualls, koalas and emus. There were also wombats and of course Tasmanian devils. The last two animals are threatened by some kind of disease. Here are some facts about the devils, they are threatened by a mouth cancer that has decimated the wild population in the last 20-30 years. They can eat up to 40% of their body weight in one meal, and they eat everything from bone and skin.. They can also open their jaws up to 90° and live mostly alone. And the vombats poop in cubes because it gives them a better grip on the soil, it marks their territory. They are also threatened by a disease. There is also a forest walkway that leads through a swamp. It was interesting to see the local animals and learn things about them.
And then I headed to the village of Bicheno, where I visited an interesting rocky beach. Here there was a formation where if the waves hit it the water would splash out through a hole, they call it blowhole. For some reason, there was this reddish layer on the rocks. Then I had a coffee here in the village before I went on, because it was going to be a long day. I ended up in Swansea on the 9 mile long beach. Here, for some reason, the waves come in such a way, that they draw little half circles in the sand. I took a walk and managed to find my way back to the car. Then in Swansea I tried the scallops, I couldn't feel that much difference from other seafood. I got back to my accommodation at about 10 in the evening, as I'd had quite a long drive today.
11/13 Szerda, Hobart,🡪 Hartz National park
Mivel az állam nyugati része egy őserdős rész, ezért kitaláltam, hogy elmegyek oda. A nemzeti parkokhoz belépőt/bérletet kell venni. Ja és már korán reggel nagyon világos van ezért nem kellet ébresztő ahhoz, hogy korán keljek. Innentől naplózom a dolgokat:
5:50 felfelé kelés
6:33 Már autóban voltam
7:00 egy külvárosi boltban beszereztem a napi élelmet.
7:24 Mekdöncis reggeli
9:12 megérkezés a Hartz látogató központba
9:30 felirtam magam ott egy naplóba, hogy ha elvesznék akkor fel tudjanak hívni.
Innen indult a túra, rajtam kívül egy pár ment csak. Az idő az nagyon ködös és néha esős volt, illetve a hegygerincen átfujt a szél. Azt az utat választottam, ami felvisz a hegy csúcsra, mert az előrejelzés azt mondta, hogy ki fog tisztulni az időjárás. Az út eleinte egy erdőn vezetett keresztül és nagyrész pallókon mentem. Volt egy olyan rész, ahol le kellett fertőtleníteni a lábbelit. Majd az út egy tisztáson vezetett át, ahol sok ilyen kisebb tó is található. Még itt is ilyen emelt pallókon vezetett az út. itt elágazott az út így lehetett volna más irányba is elmenni. Aztán ilyen sziklákon kellett felmenni /mászni a bokrok között. Végül már a hegygerincen voltam és ez vezetett a csúcsig, vagyis lehet, hogy addig nem jutottam el, de már út nagyon nem volt a végén. Olyan 11:00 magasságában értem fel a csúcsra. Na itt még annyira se láttam mint amikor elindultam. Aztán meg pihentem egy kicsit és indultam vissza. Visszafelé már majdnem a túra végén meg találkoztam és dumáltunk egy kicsit a helyi karbantartókkal. Lefelé már gyorsabban értem le és olyan fél 1 fele már a látogató házban ebédeltem. 1 után már indulnom is kellett vissza, hogy időbe le tudjam adni a kocsi. Majd éppen kiszámolva megtankoltam és leadtam a kocsit. Aztán végre sikerült egy kávét is innom a mai nap. Igazából most volt először időm jobban felfedezni a várost és a kikötőt. Itt voltak ilyen nagy tömbök amiből 2 Rubik-kocka mintára volt festve. Sőt elmentem egy közeli parkban és visszafelé beültem a Hobart sörfőzdébe egy italra, ez a hely egy ilyen nagy placcon van és egy kicsit eldugott. Végül a Hope and Anchor nemű kocsmában is betértem mert, ez a kocsma melyik a legrégebb óta rendelkezik engedéllyel Ausztráliában és még később lesz szerepe.
Since the western part of the state is a wilderness area, I figured I'd go there. You have to buy a pass/fee for the national parks. Oh and it's very bright early in the morning, so I didn't need an alarm to get up early. From here on out I'm logging things:
5:50 am wake up
6:33 I was already in the car
7:00 I got my supplies at a suburban grocery store.
7:24 breakfast at Macca’s (abbreviation for McDonald’s)
9:12 Arrival at Hartz Visitor Center
9:30 I signed the book there so they could call me if I got lost.
From here the hike started, only a couple went besides me. The weather was very foggy and sometimes rainy, and the wind was blowing over the ridge. I chose the route that would take me to the top of the mountain, because the forecast said the weather would clear up. The road initially led through a forest and I walked on boardwalks for most of the way. There was one gate where I had to disinfect my footwear. Then the road led through a field with many of small ponds. Even here the road was on these raised boardwalks. Here the road branched, so you can go in another direction. Then you had to hike/climb up on rocks through the bushes. Eventually, I was on the ridge and this led to the top. so I may not have gotten that far, but there was so much road left at the end. I reached the summit at about 11:00 am. Then I rested a bit and headed back down. On the way back, I met and chatted with the local maintenance people almost at the end of the hike. I got down way faster and had lunch at the visitor's house around half past noon. I had to leave after 1 pm to get the car back in time to drop off. I tanked and dropped the car off just in time. Then I finally managed to have a coffee today. It was actually the first time I had time to explore the city and the harbour. Here were these big blocks with 2 of them painted in a Rubik's Cube pattern. In fact, I went to a nearby park and on the way back I stopped at the Hobart Brewery Co. for a drink, this place is situated in such a big plaza and a bit out of the way. I ended up stopping at the Hope and Anchor pub because this is the oldest licensed pub in Australia and will be mentioned later on.
https://www.strava.com/activities/12888132246
11/14 Csütörtök, Hobart
Reggel egy helyi kávézóban, étkeztem aztán mentem tovább a botanikus kertbe. Lehetett volna busszal is menni, de ilyen 20-25 perc gyalog onnan ahol megszállók. Ez egy óriási park és néha rendezvények is vannak. Van egy szegmens ahol csak tölgyek és fenyők vannak. Egy kisebb egység, ahol helyi páfrányok és őshonos növények találhatóak. Egy ilyen tropusi üvegház, japánkert és valamilyen francia hajót ábrázoló szobor. Volt egy kis épület ahol az Antarktika élővilágát mutatják be. Egy tisztáson mag valamiért volt egy boltíves fal. Az egyik mediterrán stílusú épület mellett meg színészek gyakoroltak valamilyen előadásra. Bőven el lehet tölteni itt jó néhány órát.
A kert után megnéztem szomszédos parkot, amiben egy háborús emlékmű és egy evezős ház is található. Aztán megvettem az utolsó ajándékokat, van itt egy Red Parka nevű bolt, ahol tök menő bögrékat, képeslapokat, kiegészitőket és minden mást is lehet venni. Majd mivel tele lett a táskám, így visszamentem a szállásra lerakni a cuccokat. Aztán elindultam a Hobart Lineáris park irányába, ami egy eléggé lapos folyócska mellett helyezkedik el. Itt egy stáb éppen fogatott és így szerencsésen láttam, néhány néha előbukkanó kacsacsőrű emlőst (Ornithorhynchus anatinus). Végül a Nők Gyáránál visszafordultam, itt nem nőket gyártottak hanem csak ők dolgoztam, illetve ez egy börtön is volt. Majd visszaindultam a Hope and Anchor-ba, mert tegnap megbeszéltük ,hogy meg tudom nézni a felső szintet. Itt ilyen régi fegyverek, háborús felvarrók, szarvas trófeák és minden fajta érdekes dolgok vannak. Elvileg szellemek is lakoznak itt. Aztán a pultossal, aki egy ökölogus tanonc beszélgettem még egy ideig. Végül még egy kicsit sétáltam de mint a gyilkos visszatértem a fent említett vendéglátóipari egységbe vacsorázni. Egy nagyon finom halat fogyasztottam, A lazac a helyi specialitás de ahhoz nagyon hasonlót ettem. Aztán nem is tudom hol de találtam egy olyan füzetet ami a helyi koncertekről szól. Ezért összebeszéltem az egyik szobatársammal, hogy menjünk el a maira. Joe Vere és Miah Aplin lépett fel, ilyen egy szál gitáros előadók voltak de nagyon hangulatosak. Meg jót dumáltunk a többiekkel.
In the morning, I had breakfast at a local café and then went on to the Botanical Gardens. Could have taken a bus, but it's just about a 20-25 minute walk from where I'm staying. It is a huge park and sometimes there are events. There is a segment, with only oaks and pines planted there. A smaller unit with native ferns and native plants. A tropical greenhouse, a Japanese garden and some kind of sculpture of a French ship. There was a small building where the flora of Antarctica was displayed. In a field, there was an arched wall for some reason. And next to one of the Mediterranean-style buildings were actors rehearsing for some kind of performance. You could spend a good couple of hours here.
After the garden, I visited the neighboring park, which included a war memorial and a rowing house. Then I bought the last of the souvenirs. There's a shop called Red Parka where you can buy cool mugs, postcards, accessories and everything else. Then because my bag was full, I went back to the hostel to unload my stuff. Then I headed in the direction of Hobart Linear Park, which is located on a fairly flat section of the rivulet. Here I saw a crew filming and was lucky enough to see some platypus (Ornithorhynchus anatinus) occasionally come out to the surface to breath . Eventually, I turned back at the Female Factory, where they didn't produce women but only women were allowed to work and it was also a prison. Then I headed back to Hope and Anchor, because yesterday we had arranged for me to visit the upper level. Here they have these old weapons, war patches, deer trophies and all sorts of interesting things. It's supposed to be haunted too. And then I talked to the bartender, who is learning ecology, for a while. Finally I walked around a bit more, but like a killer I returned to the aforementioned hospitality unit for dinner. I had a very tasty fish. Salmon is the local speciality but I had something very similar. Later, I don't know where but I found a booklet about local concerts. So I talked to one of my roommates about going to the one tonight. Joe Vere and Miah Aplin were performing, they were one of those one-guitarists singer/songwriters but very atmospheric. And we had a good chat with the guys.
https://open.spotify.com/artist/4mMGvIFU14hiNahN6i23tM?si=Metjm4CCRDWZTl7XINwgfg
https://open.spotify.com/artist/6falI7AESM9nwT5jXrngcP?si=PCxC2dqmRzW04ehawJ5RQQ
11/15 Péntek, Hobart 🡪 Adelaide
Reggelimet egy sikátorban lévő kis kávézóban töltöttem, majd kijelentkeztem a szállásról. Azért nehogy kipihenve érjek vissza Adelaide-be, már 8:20 kor elindultam Kunanyi/ Wellington hegy irányába. Eleinte a Lineáris park mellett mentem és feltűnt, hogy itt inkább 9-re viszik a gyerekeket iskolába. Aztán a Nők Gyára után, meg egy ilyen zúgókkal teli rész következett. A túra út végén egy duzzasztógát volt. Innen az út már házak között vezette, feljebb meg van egy régi és ikonikus sörfőzde (Cascade Brewery). Eddig többé-kevésbé vízszintes volt a séta. Viszont innen indulta fel a hegyre. Sokan nem voltunk, de egy kokabura-át közelebbről is meg tudtam nézni, mert nagyon nem érdekelte, hogy 1-1,5 méter távolságra vagyok tőle. Végül teljesen nem mentem fel, de ahol visszafordultam ott találkoztam egy félig horvát nénivel, Ő volt az első embere akivel az erdőben találkoztam. Ja egy részen visszafelé sok holló vagy valamilyen nagyon hangos madár zajongott. Meg volt itt egy bringás is. Aztán végül a sörfözdénél megálltam megnézni, hogy mikor jön a busz és hát annyira nem akart jönni, ezért inkább lesétáltam. A Nők Gyárába végül nem mentem be. Ehelyett a park bejáratánál lévő kávézóban ettem/ittam egyet. Itt gyakran foglalkoztatnak gyakornokok.
Végül a Tasmán Múzeum és Művészeti Galériában mentem. Állatokat és a helyi növényzetet mutatják be és kiderült, hogy van az államnak egy hivatalos ásványa krokoit ami ólomban gazdag. Illetve az állam földrajzáról, talajáról is van szó. Egy másik részen meg a behurcolt állatokról van szó, mert abból is van sok. Viszont ezeknek, úgye nincsen természetes ellenségük és így túlszaporulatot okoznak. Eggyel feljebb meg az őslakosokról és az elítéltekről volt szó, illetve különböző itteni konfliktusokról. Az egyik teremőrrel majdnem zárásig elbeszélgettük az időt. Innen csak pontokba lesz szedve
16:30 kor ettem egy jó burritot.
16:50 Azért még egy pohár borra betértem az Altar nevű helyre ami egy romkocsma és egy függőkert keveréke.
17:00 környéként szállásra menni a csomagaimért.
17:25 buszmegállóban voltam de a busz 15-20 perccel korábban jött.
17:50 Repülőtérre megérkezés
18:40 bőrönd feladása.
19:00 életem leggyorsabb biztonsági ellenőrzésen átmentem.
19:20 csatlakoztam a többi italozó emberhez. Szerintem aki legelissan tudott alkoholt fogyasztani az meg is tette a terminálon. Menet Közben még telefonáltam is. Aztán kiderült, hogy itt nézik, hogy milyen a táskád súly így 75 dollárt pluszban ki kellett fizetnem.
20:40 repülőn, típusa A320
21:00 felszállás, járatszám JQ 982
22:44 leszállás (ugye Adelaide innen fél órával visszább van)
23:10 bőrönd felvétel.
23:30 didi hívás (olyan mint az uber csak egy kicsit olcsóbb)
23:45 szállásra megérkezés.
Megtett út: 1162 km
Út Hossz: 1 óra 44 perc
I spent my breakfast in a small café in an alleyway and checked out. To make sure I didn't arrive back in Adelaide rested, I left at 8:20am for Kunanyi/Mount Wellington. At first I walked past The Linear Park and noticed that, they take the kids to school at 9am here. Then it was past the Female Factory and one of those parts with a lot of tiny rocky water inside the rivulet. At the end of the hike, there was a dam. From there the trail took me through houses, and up the road there is an old and iconic brewery (Cascade Brewery). So far the walk was more or less level. However, from here it started to go up the hill. There weren't anyone on the track, but I was able to get a closer look at one of the kookaburra, because it really didn't care that I was 1-1.5 meters away. I ended up not going up to the top, but when I turned back I met a half Croatian lady, she was the first person I met in the forest. Oh, in one part on the way back there were lots of crows or some very loud birds. And there was a cyclist too. And then finally I stopped at the brewery to see when the bus was coming and well it wasn’t scheduled to come anytime soon, so I walked down. I ended up not going into the Female Factory. Instead, I had a meal/drink at the cafe at the entrance to the park. Trainees are often employed here.
I ended up going to the Tasmanian Museum and Art Gallery. Animals and local flora were on display and it turned out that the state has an official mineral crocoite which is rich in lead.So please don’t lick it. Also about the geography and soils of the state. And another section is about introduced animals, because there are a lot of thiem. But they don't have any natural predators and so they overpopulate. And then, up one more floor, it was about indigenous people and the convicts and the various conflicts between them. I talked with one of the guides until almost closing time. From here it will just be in bullet points
At 16:30 I had a good burrito.
At 16:50 I stopped for a glass of wine at a place called Altar, which is a combination of a ruin bar and a hanging garden.
At around 17:00 I went to the hostel to pick up my stuff.
17:25 I was at the bus stop, but the bus came 15-20 minutes earlier.
17:50 Arrival at the airport
18:40 Check-in of suitcases.
19:00 passed through the fastest security check of my life.
19:20 I joined the other people who was drinking. I guess whoever legally could consume alcohol at the terminal did it. In between I made a phone call. Then I found out that, they check your bag’s weight here so I had to pay an extra $75.
20:40 airplaine A320
21:00 take off, flight number JQ 982
22:44 landing (Adelaide is half an hour back from here)
23:10 baggage pick up.
23:30 called a didi (like uber but a bit cheaper)
23:45 arrival at the accommodation.
Distance travelled: 1162 km
Time spent in air: 1 hour 44 minutes
https://www.strava.com/activities/12903304393
Ráadás:
Itt néhány statisztika lesz illetve egy-két dolog amit a maradék napokban csináltam. Kezdem is. Igazából másnap kipróbáltam azt a O-Bahn-t ami egy olyan busz ami egyszer csak rá megy ilyen betonból épített sínekre és ott megy tovább a pusztaságba. Meg voltam egy női Ausztrál foci meccsen, mert olyan 37 fok volt aznap. Egyik nap kinéztem Mt Barker-be is a barátomhoz és egyik este ettem kangaroo steaket, ami olyan mint egy nagyon rostos/izmos hús. Ja végre voltam a Botanikus Kertben, meg felfedeztem Észak Adelaide-et és megnéztem az Adelaide 500 versenypálya maradványait, ahogy éppen bontották. Itt van a visszafele jöveti itiner
Addition:
Here are some statistics and a few things I did in the remaining days. I'll start. Actually, the next day I tried the O-Bahn which is a bus, that just goes onto one of those concrete tracks and then goes off into the field. I went to a women's Australian football match, because it was like 37 degrees that day. I also went out to Mt Barker one day to visit my friend and had kangaroo steak one night, which is like a very fibrous/muscular meat. Oh finally got to the Botanic Gardens and explored North Adelaide and saw the remains of the Adelaide 500 car racetrack as it was being demolished. Here's the itinerary on the way back.
11/19-20 Kedd-Szerda Végig Adelaide időzónába (in ACT timezone)
19:15 Viktorék kivisznek a reptérre
19:36 Megérkezés
19:50 Bőrönd feladás és még kimentem egyet a naplementébe
20:10 Biztonsági ellenőrzésen át
20:30 2. Biztonsági ellenőrzésen át, ez kell a nemzetközi járatoknál
21:00 hát leültem egy sörre
22:14 Gépre beszáltunk és alig voltunk egyedül ültem a 3 széken.
Útvonal Adelaide-Dubai
Megtett út: 11241 km
Úthossz: 12 óra 37 perc
Repülögép tipusa Boeing 777-200lr
Járatszám EK441
Alvázszám vagy mi a fene: 16-EWA
22:44 Felszállás, valamikor éjfél után vacsiztam
11/20 Szerda
1:00 fele elaludtam
9:40 Tea és reggeli
11:21 Landolás
12:00 már megint egy biztonsági ellenőrzés.
12:30 egy pakisztáni személlyel társalogtunk és ő mondta, hogy már 2-3 éve itt dolgozik és akkor még sokkal kisebb volt a reptér.
13:15 napfelkelte Dubai felett.
Na itt éppen egy NBA meccs ment és beültem egy kávéra, amiből az lett, hogy 1 ausztrál csávóval és egy skót csajszival elkezdtünk sörözni. Egyébként az utóbbi mondta, hogy neki nagyon tetszett Budapest amikor itt volt.
16:52 Egy újabb gépre felszálltam itt már meg csapott a magyarság mivel nagyon ki akarták inni az Emirates a pénzükből
Útvonal Dubai-Budapest
Megtett út: 4188km
Úthossz: 5 óra 16 perc
Repülögép tipus: Boeing 777-200
Járatszám EK111
Alvázszám vagy mi a fene: AG-EPU
17:33 Felszállás
19:00 vacsora
22:10 környékén értünk be Segesvár fele, itt már éreztem, hogy félig otthon vagyok
22:50 Landolás
23:25 Bőröndöt átvettem És végre találkoztam a családdal.
1:30 már a szülinapomon de megérkeztem.
19:15 My friend took me to the airport
19:36 Arrival
19:50 Suitcase drop-off and one more walk into the sunset
20:10 Security check
20:30 2nd security check, required for international flights
21:00 so I sat down for a beer
22:14 I got on the plane and we were hardly on it. I sat in 3 chairs.
Route Adelaide-Dubai
Distance travelled: 11241 km
Time spent in the air: 12 hours 37 minutes
Airplane type Boeing 777-200lr
Flight number EK441
Plane ID: 16-EWA
22:44 Take-off, dinner sometime after midnight
11/20 Wednesday
I fell asleep around 1:00
9:40 Tea and breakfast
11:21 Landing
12:00 another security check.
12:30 I chatted to a Pakistani person and he said he had been working here for 2-3 years and the airport was much smaller then.
13:15 Sunrise over Dubai.
Now there was an NBA game on and I sat down for a coffee, which turned into the following. Me and an Australian guy and a Scottish chick starting to have a beers. Anyway, she said that she really liked Budapest when she was here.
16:52 I boarded another plane and here I was hit by the Hungarians as they were really keen to drink the Emirates out of their money.
Route Dubai-Budapest
Distance travelled: 4188 km
Distance travelled: 5 hours 16 minutes
Airplane type Boeing 777-200
Flight number EK111
Plane ID: AG-EPU
17:33 Takeoff
19:00 Dinner
22:10 we flew above Segesvár, here I felt like I’m halfway home
22:50 Landing
23:25 Picked up my suitcase and finally met the family.
1:30 I was already on my birthday but I arrived home.
Summary |
Time |
Kilometer |
Traveltime | 77:32:00 | 7556 |
Traveltime without flights | 73:43:00 | 4269 |
Way Home | 17:53:00 | 15429 |