8 november péntek

Reggel elmentem Petalumába ,hogy elintézzem a kocsipapírjait amit mert én csak úgy készpénzt feladtam a postán azt vártam a csodát de nem jött így kiperkáltam meg egyszer. Ez a város valami nagyon gyönyörű mindenhol ilyen falfestmények és nagyon szépen rendben tartott és stílusos házak. Az egész városnak meg van a saját hangulata. Itt ettem egy Strudelt ami inkább egy őzgerincre hajazott mint egy pitére de finom volt a hely neve Simple Strudels és aki csinálja annak az apja csinálta először és utána a fia újra kezdte csinálni. Aztán szedtem a sátorfámat és elindultam Winsor-ba a Viszlai borászatba, igen egy magyarok által üzemeltettet borászatról van szó. itt végig kóstoltam minden meg elbeszélgettem a borász lányával. Őket éppen, hogy nem érte el a tűz és az utolsó gyümölcsöt is leszedték az evakuálás előtt. Érdemes benézni hozzájuk mert érdekes boraik vannak.  Aztán megálltam Kenwood-ba egyet túrázni egy olyan hely mellett mentem el ahol régen vagy még most is kutyatanoda van de az épületek olyanok mintha már vagy 20-30 éve nem járt volna ott ember. Este meg elmentem bevásárolni és a Sonoma-i könyvtárból kivettem két könyvet az utazásomhoz amit szintén egy magyar ember alapította könyvsorozat tagjai.

9 november szombat

Rövid munka mert valami rendezvényre minden puccba kell vágnunk a pincét de én maradtam a főnökömmel 2-ig és ki is hagytam az ebédet. Este elmentünk a haverommal a The Winter Blast-ra ahol ilyen minden fajta motorizált kanapékat lehet látni illetve művészeti stúdiókat.  Aztán egy random csávó elkezdte nekünk németül beszélni és elmentünk sörözni és biliárdozni.

14 november

Ma csak szőlőt ástam és még prést is mostam mert  napközben a teherautó amivel a törkölyt szoktuk elvinni lerobban meg az egyik fő vízelvezető szelep is félig beszorult.  Este elmentem ettem egy Tostados ami egy nagy kagyló alakú tésztából készült tálban lévő minden mexikói finomság egybe gyúrva.

 képek:
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/Amcsi/Viszlai

19. október

Este munka után elmentem A Hopmonk sörfőzdébe mert úgy láttam, hogy lesz 8-tól egy koncert de amikor megérkeztem egy kicsit nyolc után akkor végzett a zenész. De ezen engem nem tartott attól vissza, hogy meg vacsorázzak és igyak mellé egy jó kis barna sört amit nitrogénnal csapoltak. A Neve pedig nem más, mint Nitro Merlin. Miután haza értem akkor a házi gazdával meg ittunk egy érdekes Chardonnayt ami tartályba volt érlelve és még annak ellenére, hogy két éves még mindig nagyon frissnek hatott.

20. Október

Reggelit ne otthon ette, hanem elmentem Sonomaba a Sunflowefer Cafe-ba. A reggeli tartalmazott 2 képsütit és egy speckó kávét, amit mindjárt le is írok, hogy milyen volt. A neve Salted Caramel Latte és ebből kilehet találni, hogy egy kicsit sós íze volt, de nekem bejött bár nem nagyon szeretem, ha sok tejjel felcsapják a kvt de ez kifejezetten finom volt. Maga a kávézó egy nagyon kis hangulatos hely, ha valami erre jár mindenképpen érdemes megnézni a kertjét. Majd vettem rántottahúshoz valót, amit amint haza értem el is készítettem olyan állapotra, hogy már csak ki keljen sütni. Ezután a Szállásadóim vettek egy új kv keveréket, amit kipróbáltam az a Neve, hogy Early Riser ésa 8 o'colock company csinálja, nekem annyira nem jött be, mert alapból van benne egy kis édesség. Majd bepattantam a gépjárművembe és elindultam Napa völgy felé. Az ottani Seddleback nevű borászatot vettem célba, ami a Napa fölött lévő Oakville-ben található. Annyit kell tudni a Napa völgyről, hogy Sonoma-tól egy hegy vonulata választja el. Én a Trinity Road-at választottam, mert tudtam ,hogy a Sonomán keresztül Napa-ba vezető utat építik így nagyok a dugók. A Trinity Rd-on meg kb. senki se jár ez az út a hegyek között megy és a Napa felőli része egy kicsit bomlik néhol csak egy sáv van meg és sok a szerpentin a kocsim csak egyszer forralta fel magát pont a hegy tetején. Az út közben az egyik haverommal beszélgettem telefonon kihangosítva. A többi később. Megérkeztem a Seddleback nevű borászatba ahol minden John Wayne-ról szólt. Akkor kezdjük is el a borok bemutatását. Az első bor egy Pinot Black volt 2017-ből, ami egy nagyon friss és kicsit fűszeres bor. Ezt A Chardonnay követte, ami nem ment át Almasav bontáson(Almasavból tejsavat csinál egy tejsav baci) emiatt lehet érezni a tejes ízt a borokban és tartályban volt érlelve ez volt az egyik kedvenc borom innen, mert eléggé különleges ízvilággal bírt. Majd jött a Zinfandel ami egy lágy vörösbor de nekem egy kicsit nyers volt. Majd jött a Sangiovese ami már eggyel kifinomultabb de még mindig harsányak egy kicsit a savak. Majd a Merlot ami olyan mint amilyennek lennie kell és végül a Cabernet Sauvignon ami egy lágyabb finom bor volt. Még 2 bort kóstoltam meg az egyik a Chloe’s blend ami a kutyus után lett elnevezve és eléggé érdekes volt mert még friss és ez érződött a savakon is. Aztán jött a Reserve Cab ami egy nagyon kiegyensúlyozott bor volt. nagyjából 2 órát töltöttem el itt mivel a borász bácsival beszélgettem végig akinek ajánlottam néhány hazai vörösborral foglakozó borászatot és Balla Gézáról már hallott. innen mentem le Napa városába ami egy nagyon puccos belvárossal rendelkezik ami nekem nagyon nem jött át. De int kiderült a azért ilyen mert 5 éve lerombolódott egy földrengés miatt és így építettek újra. Szerény véleményem szerint nem illik bele a völgybe, mert túl nagy városias akar lenni, míg a völgy inkább falusias. Aztán egy semmike kaja után indultam haza

Jönnek a képek/videó

http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/Amcsi/Napa

https://www.youtube.com/watch?v=zYrQRVUn2Gs

26 október

Áramot le fogják kapcsolni nem tudjuk mikor. Ezen a napon délután kettőkor átmentem a Benziger borászatba, mert sok gyümölcsöt vártak a délutánra, de a közelgő tüzek miatt lemondták így kb. nem csináltam semmit és korán végeztem. A két borászat közötti különbséget az is jól mutatja, hogy Ők olyan 8-10 tonnát dolgoznak fel egy nap mi meg van, hogy 80-90-et. Ide bevágom a két borászat kőfejtéseiről szóló lapokat. Felhívtam a haveromat, hogy mi van vele, mert Őt kilakoltatták. Azt mondta, hogy a kettőnk közötti nagyvárosba szállásolták el és, hogy mennek italozni egyet. Én gyorsan elkezdtem írni a blogomat, hogy kihasználjam az utolsó elektronokat is. A Russian River Companyba menünk el ami elvileg az egyik legjobb sörfőzde a környéken. Én ittam egy Saison sört, ami eléggé furcsa volt de finom és egy egyszerű világos sört. Meg megjelentek a lakótársai is, akik egy Olasz kisasszony és egy Argentin fickó de én jól kijöttem velük. Ettünk 2 pizzát, mert eléggé drága volt. aztán olyan fél kilenc körül mindenki ment Isten Hírével én, amikor megérkeztem olyan kilenc fele akkor láttam, hogy még van a házunk előtt ég a külső világosítás aztán összepakoltam a cuccaimat és addigra már lekapcsolták. tehát láttam, amikor lekapcsolják. Ja és Santa Rosa Bizonyos részeit is lekapcsolták de ilyen Zebra minta szerűen.

Itt az utolsó két kép a beosztás.

http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/Amcsi/Napa

27 október vasárnap

Kezdődik az apokalipszis, azaz a buli. A borászatba nem áll meg az élet mivel van egy böszme nagy generátor/aggregátorunk. Hajnali 4kor felkeltem mivel a szél eléggé durva volt és vagy egy órán keresztül nem tudtam aludni emiatt aztán mire végre elaludtam akkor meg már kellet kelnem. Az a konklúzió, hogy most már tényleg volt értelme lekapcsolni az áramot. Aztán mentem a munkába ahol  emberből csak-en jelentünk meg mert a többieket evakuálták. Úgy megyek a munkába, hogy egy főútra felhajtok és amikor reggel olyan 6:40 körül rá hajtottam volna akkor vagy 2 percet vártam, hogy rátudjak hajtani mivel annyi ember költözött délre, mindez egy vasárnap reggel amikor kb. egyedül szokottam lenni az egész főúton. Mivel kevés ember volt ezért eléggé meghúztuk a munkát csak úgy rohangáltam az egyik légpumpától a másikig.  A szél fújt, mint a franc aztán olyan 5- fele haza értem és gondoltam befejezem a blogomat úgyhogy lementem a Village marketbe mert ott van áram és meg is osztják. Ebből az lett, hogy először egy idős bácsival beszélgettem majd egy hölggyel, aki az itteni Development Centerben dolgozott ameddig működött ez egy olyan hely, mint Lipotmező volt. Ő azt mondta, hogy tavaly decemberben kapcsolta le a kormány és a betegeket külön házakba szállásolták el. Meg ez az intézmény vagy 120 évig működött és még mindig jó állapotban van. Majd amikor haza érkeztem akkor a szomszédom kitalálta, hogy bulizzunk egyet mert van egy generátora és ez meg is történt még a szállásadóm egyik egyetemi barátosnéje is megjelent és ettünk tacot.

 28 október hétfő

Áram még legalább egy hétig nem lesz mert kedden elvileg újra jön a szél de a mai nap eddig nem nagyon jelentkezett számottevő szélmozgás. Bementem dolgozni olyan 9-ig dolgoztam amikor kiderült, hogy az aggregátor megadta magát így azt mondta a borász, hogy 11-ig maradjuk bent mert a 4 óra az kötelező ha megjelensz kaptunk muffinokat a hely igazgatójától ami nagyon finom volt aztán mindenki ment haza. Én haza telefonáltam és most írom a blogot.

29 október kedd

Áram még mindig nincsen, de azért valahogy csak túl fogom élni ezt a néhány napot. Este 7 fele gondoltam sétálok, egyet ameddig még nem megy le a nap. aztán véletlenül találkoztam a főnökömmel és mentünk kocsmázni Pengorve nevű településre mentünk egy teljesen fából készült sörözőbe a 2 oaks-ba ahol egy öregebb bácsi valamiért elkezdet nekünk az életéről beszélni ezzel nagyon sok idő elment majd. Tettünk egy kört a kaszinóba mert még nem voltam ott aztán sikerült el is tévednünk. Itt meg kóstoltam a bluemoon-t ami nem olyan rossz mint elsőre hangzik bár inkább üdítő mint sör.

31 október csütörtök

Utolsó szőlő beérkezett, ami egy Malbec volt. Még egy kicsit haza mentem és már vissza jött az áram. Eddig nagyjából mindennap nézegettem, hogy mi a helyzet e tűzzel kapcsolatba illetve ,hogy hogy áll az áramtalanítás. Kérdezhetnétek, hogy hogyan volt nekünk áramunk ahhoz, hogy befejezzük a szüretet hát úgy hogy  béreltek egy nagy aggregátort ami amikor eljöttem december végén még akkor is ott ált. Aztán menünk szokásosan a Lodge-ba  aztán a főnököm elvitt a Copperage nevű helyre, mert, hogy még nem voltam haloween-i partiba ami nagyon adta kb. 2 sörtől kiütöttem magamat ki is dobtak..

1 november péntek

Beteget jelentettem, mert nem sikerült az ittasságot  kivernem a fejemből, de a főnököm mondta, hogy inkább jobb, hogy így nem jöttem be. Így is eléggé sok minden elcsesztünk az idei évjáratban. miután nem sikerült sehogy se értelmet verjek a fejembe ezért elment kifutni a részegséget ami sikerült is. Aztán megszereltem a kocsiba a hűtőfolyadékmérő szenzort nagyjából ennyi történ az egész nap.

Képek
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/Apokalipszis

27. Augusztus

Reggel futott 4,64 mérföldet 40 perc alatt 126 méter szintemelkedéssel, kifutottam a faluból majdnem a főútig. Olyan helyen futottam, ami a falun átvezető úttal párhuzamos csak erre fele senki se jár, de nagyon szép helynek tűnt ezek után ettem egy jót a francia pékségben. A nap hátra lévő részében blogoltam és mostam. Délután meg elmentem bort kóstolni a borászathoz. Nagyon sok fajta boruk van és én csak a klasszikus sort kóstoltam végig.

28. Augusztus

Volt a szervező cégnek a szemináriuma oda elmentem, ahol találkoztam az egyik volt szaktársammal azt kb. végig dumáltuk az előadást mert annyira nem volt érdekes. Meg tudtam, hogy mivel végeztem az egyetemen ezért nem tudom ezt a programot itt megismételni. Minden fajta információt elmondták, de úgy mintha aki kijött ide az eddig nem is hallott volna a programról. Kaja után leléptünk, mert mindannyiunknak már megvoltak a szükséges papírjaink vagy legalábbis úton volt. Majd elmentünk egyet körülnézni Santa Rosa-t igazából csak a plázát még egy bolgár haverja a Gábornak is jött. Meg mint kiderül az egyik alattunk járó diák is kint van.

29. Augusztus

Gépjármű vétel egy 1998-as Buick Century az egyik munkatársamtól.  Ennyi történt kb. egész nap. Azért kellet igazából, mert nem nagyon lehet anélkül sehova se menni, mert a tömegközlekedés nem annyira ismert itt vidéken de a távolságok annál inkább.

30. Augusztus

Az új kocsimmal elmentem először tankolni és itt előre kell fizetni a tankolásért. Majd elmentem először az orvoshoz fizikai felmérőre, mert itt mindent kérnek még drogteszt is volt. Itt az orvos bácsi tök vicces volt, meg a vizsgálta is eléggé komolytalan volt.  Ezek után elmentem a kocsit a nevemre íratni és egy ajándékot is készíteni.  Egy másik városba itt nem messze lévő városba. Ez a procedúra vagy olyan 3-4 órát vett el az életemből. Aztán visszafele vettem kaját. Másnap futottam meg befejeztem a blogot ennyi történt igazából.

Szeptember 1.

Ez egy vasárnapi nap és mivel eddigre már tudtam, hogy  kövi héten nem kell, dolgozzak de azt is tudtam, hogy hétfő itt munkaszüneti nap ezért fogtam a sátorfámat és el hajókáztam San Fransisco-ba. De mindenek előtt még fél szemmel megnéztem a Forma1-et ami itteni idő szerint 6-kor kezdődött majd  fél kilenc körül elindultam Larkspur felé onnan ment a komp ami kb. egy óra alatt be is vitt a belvárosba. Az út során egy idő után megérkeztünk a felhőbe mivel a  itt eléggé felhős szokott lenni az időjárás. Azt érdemes a városról tudni, hogy három oldalról veszi körbe vízfelület. miután megérkeztem mivel nem nagyon tudtam, hogy mit érdemes megnézni ezért csak elindultam az egyik irányba. A kikötő egyébként hatalmas és van ahol csak magán hajók vannak meg van ahol üzletek. Aztán egy idő után láttam egy tornyot és gondoltam menő lenne oda felmenni ez a torony a Coit Tower amit a bizonyos tűzvészekben elhalálozott tűzoltók emlékére emelet egy gazdag ember és az alsó szintjén különböző festők művei tekinthetőek meg. Mivel nagy volt a sor ezért nem mentem be. Ezek után meg néztem a Lombard Street-en lévő kacskaringós utcarészlet, ami most tele van ültetve mindenfajta virágokkal, de nekem nagyon tetszett meg az egyik hegy legtetején van. Aztán lementem e hegyről a Frisherman’s Whraft- hoz, ami a régi kikötő. Itt megnéztem 3 hajót belülről, az egyik olyan volt mint amilyeneknek eltudnám képzelni Piszkos Fred-et, mind már vagy 70-80 éve használaton kívüli de érdekes volt látni, hogy mi mindent szállítottak ezek a hajók a világ minden részére. kiderült, hogy valamilyen közműét amit Antwerpen-ből importáltak amiből épült fel a város, ezen kívül mindig volt a hajó fedélzetén egy malaca ami karácsonykor a vacsoraként hasznosult.  Meg eléggé sok minden a város fejlesztéshez a világ mindent tájáról jött.  Ez a város tényleg nagyon dimbes-dombos olyan mintha a szinusz görbét akarta volna lemásolni a természet ami sikerült is. Majd gondoltam kipróbálom a Cable Car-t ami a helyi régi villamos amiből ki lehet lógni.  Ezzel el is közlekedtem az Union Square-ig ami főtér szerintem. Itt kajáltam aznap először mert a villamosra vagy egy órát kellet várni, így az ebédre szánt időm az úgy el is ment. Majd elmentem a Chinatown-ba ami olyan mint a filmeken eléggé nagy kiterjedésű és nekem nagyon érdekes volt mert igazából nem is nagyon voltak ott turisták csak helyiek meg minden bolt olyasmi volt mint nálunk a bolha piac ahol van minden amit akarsz itt láttam még olyan nagy dobokon játszó csapatot gyakorolni is. majd Elmentem a Little Italyba ahol igazából csak olasz kajálda volt ennyi ami speckó benne. Itt volt egy olyan templom ahol 3 nyelven miséznek vasárnaponként olaszul, kínaiul és angolul. Majd megnéztem a Huntington parkot amit úgy kell elképzelni, hogy olyasmi mintha egy hegynek a csúcsán lenne és minden irányba csak lefelé lehet róla menni. Ez egy nagyon szép kis park minden fajta kis aranyos szoborral és pihenő emberekkel. Innen természetesen rossz irányba indultam el a kikötő fele. Olyan 9-fele értem haza úgy, hogy nagyrészt sötétbe vezettem. Másnap csak készültem a hétre.

Képek
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/

18 Augusztus

Itt így írják a dátumokat. Glen Ellen nevű településen lakóm most. Reggel valamikor felkeltem és észre vettem, hogy nem nagyon kelt még fel a nap, mert az eget belepte a köd. Ez mivel a hegyen lakok így teljes mértékben normális, hogy majdnem minden reggel szín fehér az ég és olyan 10-11 fele már meg kezd kisütni a nap. Ezek után beszélgettem egy kicsit a szállásadóimmal majd olyan tizenegy dél nagyságában elmentünk reggelizni a faluban lévő francia pékségbe. Ezek után kipakoltam aztán mentünk Sonomába mert a szállásadóm jegyese arra fele túrázott. Erről a városról kapta a nevét az egész megye és a borvidék.  Itt körülnézettünk. Szerintem nagyon szép egy kis város meg vagy 30 borászatnak van kóstoló terme ott. A Sebastiani nevű pincészetbe be is mentünk egy borkóstolóra. Nekem ízlettek a borok bár volt, amelyikben egy kicsit túl sok volt a hordós íz. Aztán mentünk vissza a városba, de visszafele még megálltunk egy helyi sörfőzdébe, mert itt nem csak finom borokat készítenek, hanem sok sörfőzde is van. Én ittam egy finom búza sört és egy barna sört, aminek az ízét az étcsoki és a kávé keverékével tudnám jellemezni. Majd bevásároltunk és mentünk haza sütögetni és borozni ennyi volt az első nap.

19 Augusztus

Reggel már megint későn keltem azaz olyan 8 fele, fránya köd. Délelőtt nem nagyon csináltam sok mindent, mert fájt egy kicsit a fejem. Aztán tőlem nagyon nem meg szokott módon bevettem valami gyógyszert. Délután 3-4 fele a főnököm elvitt bankszámlát nyitni illetve beszereztem egy új telefont is. Egy Blu Vivo XL-t. Eddig nagyon bevált, főképp az áráért. Ezt a műveletet két városba kellet megoldanunk, mert Sonoma-ban nincsen elektronika bolt. De ahol végül meg vettük a telefont ott nagyjából csak a legújabb készülékkel voltak meg a Blu-k. Aztán nála vacsoráztam ahol kóstoltam meg először a borászat borát.

20 Augusztus

Reggel elmentem boltba reggeliért. aztán délben bele néztem a tűzijátékba. Aztán vagy 3 órát túráztam a helyi nemzeti parkba, mert itt kb. minden nemzeti park. Nagyon szép hely csak mondjuk az erdőben nincsen fű, mert kiszáradt, mert kevés csapadék van, az évben nagyrészt csak télen esik. Még ami furcsább volt, hogy 2 éve leégett nagyon sok erdő és a halott fákat ott hagyták a helyükön, meg. Ezek után meg elmentünk a házigazdámmal egy jó kis mexikói étterembe, nagyon sok hasonló étterem van erre fele.

21 Augusztus

Délután futottam 5,3 km-et 29:26 alatt 41 méter szintkülönbséggel, látszik, hogy nem vagyok egy hegyi futó. Egy régen ilyen szociális gondozó város volt, de mára már kihalt. Aztán vettem egy dobozos ebédet a boltba, ami majdnem fél kiló és csak 9 dollár. Majd felfedeztem, hogy a telefonomhoz adtak fülhallgatót, tokot és még fóliát is.

22. augusztus

Reggel korán keltem mivel bekellet, menjek a borászatba ahonnan Ray, egy idősebb bácsi majd elvisz a Social Security office-hoz. Itt lehet kiváltani egy ilyen nagyon fontos kártyát, ami egyben a társadalombiztosítás illetve a nyugdíjhoz is kell.  Az ügyintézés nagyon gyorsan ment ezek után elmentünk egy boltba, mert nekem kellett néhány dolog. A bácsival megegyeztünk, hogy segítek neki fát hasítani. Ezek után a borászat mindig szokott tartani valamilyen közös kajálást legalább havonta egyszer, amin most én is részt vettem, ha jól rémlik New York-i hot dog volt a kajcsi. Itt megismerkedtem a két fő borásszal.

23. augusztus

Reggel miután haza telefonáltam, mentem is dolgozni. Délre olyan szendvicset ettünk amiben volt savanyított ubi ami olyasmi, mint az otthoni kovászos uborka. Olyan 3-ig dolgoztam, ha ez érdekel valakit. A fizetésemmel természetesen egyből a boltba mentem. Majd neki álltam blogolni. A házigazdáim elmentek valahova esete fele én meg gondoltam elmegyek, egyet futni azt nézek egy filmet. A futás kb. 2 mérföldig(3,2km) tartott, amikor a főnököm felvívott, hogy hol vagyok én mondtam futok kb. 10 perc azt vissza érek. Ő meg mondta, hogy elindul elém én mert sürgős. Miután felszedett mondta, hogy megtudom nézni a leendő kocsimat.  De ez egy csak ürügy volt arra, hogy elcsaljon kocsmázni. Mondanom sem kell, hogy izzadtam mint egy ló mert éppen futottam előbb. Mindegy kipróbáltam a kocsit és működött. Egy munkatársam adta el nekem szóval még nem is egy idegen. Mivel ez volt a szüret első napja ezért ünnepeltek én 2-3 kör tequillát ittam meg 2 sört. Majd elvitt a főnököm Santa Rosa-ba olyan 160 ezres teleülés. Ott folytattuk a bulikát.

24. augusztus

Reggel megittam vagy fél gallon vizet. Aztán a főnököm, akinél aludtam elvitte az óceánhoz, ami onnan kb. 1 óra kocsival.  Még oda fele megnéztük a Florance Ave-t ahol egy manus minden fajta híres figurából csinál házak elé ilyen nagy bádog bábukat. A Wild Flower nevű helyet is megnézzük mi egy nagyon jó kis pékség minden fajta finomságok vannak. Amikor oda értünk Bodega Bay-re vett nekem egy jó kis mindent bele levest. Ezt meg is zabbantuttuk a sziklákon a kenyérrel. Az úton végig napsütés volt, de a parton csepergett az eső illetve teljesen beborult az ég. Itt lementünk egyet sziklát mászni egy olyan ösvényen kellet lemenni, ami vagy 40-50 cm keskeny volt és az egyik oldalon ott olt a szakadék. Itt berepedt a telefonom remélhetőleg csak fóliája.  Aztán vissza fele ettünk még Grav almát, ami egy helyi fajta és nagyon szaftos. A bank kártyámat meghozta a postás szombaton délután 4kor. A többi nem érdekes.

25. Augusztus

Reggel ettem egy jó kis sült kolbászt. Aztán nagy nehezen elübereztem a közeli (vagy 5km) evangélikus templomba Istentiszteletre. Ez volt életem első olyan überezése amit én fizettem. Ezek előtt még a tesómmal vagy egy órát telefonáltam. A szertartás alatt volt egy olyan rész ahol mindenki felállt és a körülötte lévőnek köszönt, volt még kötelező adakozás is. Volt Úrvassora is, amit én egy kicsit elrontottam mivel soronként kellett oda menni én meg oda mentem az első sor után egyből. Meg opcionálisan lehetett kitölteni egy ilyen rejtvény az igehirdetésről. Ezek után volt egy ilyen kávézunk, egyet ismerjük meg egymást rész is ahol jól beettem és zöldségeket is hoztam haza. Itt felszólítottak, hogy mondjak néhány szavat magamról. Mindez olyan délig tartott. De még egy fontos rész kimaradt az, hogy találkoztam egy magyarul is beszélő emberrel. Úgy tűnt fel az egész, hogy láttam a program füzetbe egy olyan nevet, hogy Vegvary mondom ez biztos magyar származásuk. Aztán megkérdeztem valakit, hogy ki Ő erre rámutatott egy középkorú bácsira. Beszélgettem vele egy kicsit, hogy honnan való, és mint kiderül kassai származású és úgy kerül ide, hogy pontosan mikor azt nem tudom, még telefonszámot is cseréltünk. Ilyen pillanatokat mindenkinek át kéne élnie szerintem. Visszafele az egyik templomi kisegítő elhozott. majd Blogoltam egy kicsit. Este fele meg mentem bort kiszolgálni a Benziger birtokra, a szállásadómnak segítettem közben ettem egy nagyon finom BBQ brisrket szendvicset. Majd meg megnézhettem a Those Dancin’ Feet nevű broadway musical-t. Ahol csak híres dalokat dolgoztak fel. Nekem nagyon tetszett.  

A teljesség igénye nélkül. Íme néhány fotó.
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/Amcsi/elso%20het

Mivel nem nagyon tudtam aludni. Szerintem jobb lett volna, ha 18.-án megyek, mert úgy plusz egy napom lett volna pakolni, mert így nagyon az utolsó pillanatra hagytam mindent. A transzfer olyan 2:50 kor indult, mert még felszedtünk néhány embert, és mint kiderült a testvérem egyik volt osztálytársa is jött velünk. Az egész út előtt kb. 3-4 órát aludtam. Eléggé korán kiértünk a bécsi reptérre. Ezek után kiderült, hogy itt minden automatizált a poggyász feladás és a beszállókártya kinyomtatás is. De szerencsére idővel sikerült mindent megoldani, mert rosszul adtam meg a poggyászok számát. A biztonsági ellenőrzés eléggé gyorsan ment én nagyon komás voltam mintha azt se tudtam volna, hogy melyik országba vagyok. A gép reggel 6:25-kor indult Zürichben szerencsére itt sikerült egy kicsit aludnom.  Pont akkor indult a gép, amikor Bécsben kelt a nap. Utána Zürichből hazatelefonáltam és még a program koordinátor is felhívott, hogy minden rendben van-e. Itt volt vagy 4 órám átszállni, amiből azt hittem, hogy legalább 2 kell majd, hogy mindent átnézzenek, de nem így történt. Nem volt még egyszeri biztonsági ellenőrzés. Át vonatoztam a terminálomra, mert itt a messzire induló gépeknek van egy külön terminál. Az útlevél ellenőrzés is eléggé flottul ment. Aztán csak vártam a gépre.  Még ettem egy szendot a gépre szállás előtt. Csak, hogy tudjátok, mennyit kellet várnom a gépen  13:35-kor szállt fel A gépen mellettem egy nővérnek tanuló kisasszony ült a másik oldalon meg egy öregebb hölgy. Itt nagyon sok kaját kaptam meg se bírtam mindegyiket enni. Itt megnéztem a Bohemian Rhapsody-t, néhány sorozatot és az Endgame-ből néhány részletet. A gépen kb. 1 órát sikerült aludnom. A gép több mint félórával előbb földet is ért csak nem tudtunk beállni a helyünkre. Ez nagyjából délután 4-et jelent San Francisco-i időzónában. Aztán jött a vízum ellenőrzés persze ez magyar idő szerint olyan hajnali 2 óra ahol a szervezetem nem tudta, hogy mi a fene van, mert világos volt. Ezután beálltam a világ leghosszabb sorába, de szerencsére a várakozás után megkaptam a pecsétet és beengedtek. Majd a főnököm elvitt egy kerti partiba, mert, hogy a szállásadóim még nincsenek otthon csak egy óra múlva érkeznek. Az út a Golden Gate hídon keresztül vezetett. A partiban természetesen ittam egy kicsit.  A fiatalok sütöttek egy hatalmas mennyiségű folyami rákot és garnélát, mert ez valami hagyomány. Nagyjából egy órát maradtam és a főnököm elhozott a szállásomig, ami nem volt bezárva. Ahol egy gyors zuhi után egyből bevágtam a szunyát. Aki kiszámolja, hogy ez alatt az út alatt mennyit aludtam az nyer egy valamit.

http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/Amcsi/Utazas